Bejelentés


FALEVELEK Falevelek árnyékában megpihenve, olvasd vándor üzenetem











Hírek
Mi lesz a fehér akáccal?

Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges

tovább >>


Ritka fák Dél-Kínában

A Kujcsou tartomány Csecsin településén felfedezett galambfák némelyike több mint 800 éves. (2009. október)

tovább >>


Erdőtörvény

Május 25-én megjelent a Magyar Közlönyben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény. A törvény 2009. július 10-én lép hatályba.

tovább >>


Támadnak a levéltetvek

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara előrejelzése (2009. 05.07.) Márciusban még úgy látszódott, hogy komoly hátrányban van a természet a szokásos fejlődéssel, aztán az átlagosnál melegebb április úgy felgyorsított mindent, növényfejlődést, virágzást, hogy már jó kéthetes előnyt szerzett a vegetációban. Közben az áprilisi csapadék igen elmaradt a szokásostól és a többszöri erős szeles időszak a meleggel párosulva szikkasztó hatású lett. Ma már csapadékhiány van országszerte, a helyi esők keveset tudtak pótolni, a beígért május eleji nagyobb csapadék is elmaradt, erősen látszik a határ egyenetlen fejlődésén. Az előbbiekben vázolt helyzet, nem indított el gombás fertőzéseket, de nagyon kedvez a párás meleg a levéltetveknek, szinte minden faja megjelent, szokatlanul korán és nagy számban rajzanak. A későbbiekben a száraz idő jellegzetes kártevői és a lisztharmatok erősödése várható.

Sas-hegy

2009-ben február 28-án nyit a sas-hegyi látogatóközpont Budapesten. Akik visszatérő vendégek a Sas-hegyen, azok tudják, hogy az egyik legszebb időszak a márciusi kökörcsin-virágzás. Bár most még hótakaró borít mindent, reméljük, hogy már nem kell sokáig várnunk. A tanösvény és a kiállítás mindenesetre megnyílik február 28-án, szombaton. A nyitva tartás változatlan: kedd-szombat-vasárnap 10.00-18.00 óra. A hegyre akkor is érdemes ellátogatni, ha kitart addig a tél, hiszen a Sas-hegy ilyenkor is gyönyörű!




Akác (Robinia pseudoacacia)

Rendszertani besorolás

Ország: Növények (Plantae)

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)

Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)

Rend: Hüvelyesek (Fabales)

Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)

Alcsalád: Faboideae

Nemzetségcsoport: Robinieae

Nemzetség: Akác (Robinia)

Faj: R. pseudoacacia

 

Magasság: 25 m-ig

Alak: Elliptikustól a szabálytalanul szétterülőig

Kéreg: Vastag, szürkésbarna, mélyen barázdás

Levél: Páratlanul szárnyasan összetett, ősszel lehulló

Virág: Pillangós, csüngő fürtben

Termés: Lapos, feketésbarna hüvely

 

Hazánkban élő fajai:

Japánakác (Sophora japonica). Hatalmas koronájú, nálunk sok van belőle.

Selyemakác (Albizzia julibrissin). Trópusi fa, nálunk is terjed.

Koronaakác (Gleditsia triacanthos). Lepényfa, a törzse is tüskés.

Lilaakác (Wistaria sinensis). Kúszó cserje, főleg házaknál.

Gyalogakác (Amorpha fruticosa). Erdőszegélynek ültetik.

Rózsás akác (Robinia hispida). Rózsaszín, illat nélküli virágú.

Szurkos akác (Robinia viscosa). Rózsaszín virág, ragadós hajtás.

Fehér akác

"A fehér akácot sokan vélték magyar növénynek, hiszen a XIX. századi magyar tanyavilág jellegzetessége az akácos udvar, az akácfákkal körülvett porta volt. Pedig ez a pillangós virágú, édes illatú, igen jól mézelő észak-amerikai növény csak a XVIII. század elején honosodott meg nálunk.

A XIX. században már kb. 16 %-át alkotta az összes erdőterületeinknek.

Néhány évtizede visszaszorítják, mert a talajt nagyon kiéli, és így ahol egyszer akácos volt, ott már igen nehéz vagy sikertelen a nemes hazai fafajokkal, pl. a tölggyel való fásítás. Az akác azonban igen jól érzi magát nálunk. Olyannyira meghonosodott, hogy szerte az országban magától is terjed, felújul.

Tudományos nemzetségnevét (Robinia) Jean Robinról, IV. Henrik, majd XIII. Lajos francia királyok kertészéről kapta. Linné nevezte így el, mert Jean Robin ültette Európában az első akácot 1600 körül. Fajneve is figyelemre méltó (pseudo-acacia=álakácia), mert világosan kifejezi, hogy nem tévesztendő össze – ahogy ez gyakran megtörténik – az igazi akáciával."

(Kertészeti Lexikon); Mit susog a fehér akác?

 

Mi lesz a fehér akáccal?

 

 

Wistaria (Wisteria) sinensis (lila akác, kékakác)

"Japánban májusban nyílik a ’fuzsi’, a nálunk kék akác néven ismert kúszónövénynek gyönyörű fürtös virága. Róla nevezte el Nippon fia legszebb hegyét, a Fuzsi-jamát és a legelőkelőbb család a Fuzsi-wara, azaz kékakácföldi nevet viseli.

Japánban minden lugast ezzel a növénnyel futtatnak be, hogy a lugasok belsejében gyönyörködjenek a lecsüngő virágfürtök pompájában és édes illatukban.

A japán, illetve a kínai és az észak-amerikai rokonnövények elnevezése körül sokat vitáztak a botanikusok. A növény alapos megvizsgálása után Alphonse De Candolle, a genfi egyetem botanikai tanára döntötte el végérvényesen a vitát, s így a japán ’fuzsi’ és az észak-amerikai kúszónövény helyes tudományos neve Wistaria lett.

 

A magyar akácméz világszerte elismert. Egész Európában Magyarországon volt a legkiterjedtebb akácfaállomány. Míg hazájában, Észak-Amerikában ritkás ligetekben fordul elő, nálunk összefüggő erdőségeket alkot. Egyes vidékeinken második hazájára talált, amit mutat feltűnő vitalitása, és az, hogy számos változatot hozott létre viszonylag rövid idő alatt. Valamennyi akácméz a lépes mézek alapja és ugyancsak az adja hozzá a töltőmézet. A jövőben a rózsaszín-akác tudatos elterjesztésével tovább fokozható a magyar akácméz-export.

 

 


Képgaléria






Linkek





Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!