Bejelentés


FALEVELEK Falevelek árnyékában megpihenve, olvasd vándor üzenetemet!









Hírek
Mi lesz a fehér akáccal?

Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges

tovább >>


Ritka fák Dél-Kínában

A Kujcsou tartomány Csecsin településén felfedezett galambfák némelyike több mint 800 éves. (2009. október)

tovább >>


Erdőtörvény

Május 25-én megjelent a Magyar Közlönyben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény. A törvény 2009. július 10-én lép hatályba.

tovább >>


Támadnak a levéltetvek

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara előrejelzése (2009. 05.07.) Márciusban még úgy látszódott, hogy komoly hátrányban van a természet a szokásos fejlődéssel, aztán az átlagosnál melegebb április úgy felgyorsított mindent, növényfejlődést, virágzást, hogy már jó kéthetes előnyt szerzett a vegetációban. Közben az áprilisi csapadék igen elmaradt a szokásostól és a többszöri erős szeles időszak a meleggel párosulva szikkasztó hatású lett. Ma már csapadékhiány van országszerte, a helyi esők keveset tudtak pótolni, a beígért május eleji nagyobb csapadék is elmaradt, erősen látszik a határ egyenetlen fejlődésén. Az előbbiekben vázolt helyzet, nem indított el gombás fertőzéseket, de nagyon kedvez a párás meleg a levéltetveknek, szinte minden faja megjelent, szokatlanul korán és nagy számban rajzanak. A későbbiekben a száraz idő jellegzetes kártevői és a lisztharmatok erősödése várható.

Sas-hegy

2009-ben február 28-án nyit a sas-hegyi látogatóközpont Budapesten. Akik visszatérő vendégek a Sas-hegyen, azok tudják, hogy az egyik legszebb időszak a márciusi kökörcsin-virágzás. Bár most még hótakaró borít mindent, reméljük, hogy már nem kell sokáig várnunk. A tanösvény és a kiállítás mindenesetre megnyílik február 28-án, szombaton. A nyitva tartás változatlan: kedd-szombat-vasárnap 10.00-18.00 óra. A hegyre akkor is érdemes ellátogatni, ha kitart addig a tél, hiszen a Sas-hegy ilyenkor is gyönyörű!




2009. évi XXXVII. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:

a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,

b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,

c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez,

d) az ország környezeti állapotának javulásához,

e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,

f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,

g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,

h) a tiszta ivóvíz biztosításához,

i) az egészséges élelmiszerek előállításához,

azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, figyelemmel az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítésére.

A törvény alapelvei

2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak.

(2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.

3. § (1) Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani.

(2) Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőprogram megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak.

A törvény hatálya

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre;

b) a külterületen található fásításra;

c) az erdészeti létesítményre;

d) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:

a) az arborétumra;

b) a közparkra;

c) az üzemmel, majorral, elkerített honvédségi objektummal, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre;

d) a tanya területére;

e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre;

f) az út, a vasút, töltés, árok, csatorna, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre;

g) folyó, patak, csatorna medrére vagy a mederben keletkezett zátonyra;

h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;

i) földalatti gomba termesztését szolgáló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre.

(3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

5. § E törvény alkalmazásában:

1. arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;

2. célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;

3. cserjés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 50 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt terület;

4. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag, termék;

5. elsőkivitel: az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás befejezéséig;

6. erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;

7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő személy;

8. erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület;

9. erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége;

10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig;

11. erdőtelepítés: nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talaj-előkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása;

12. felnyíló erdő: olyan természetes, természetszerű erdőtársulás, illetve ezek származék erdői, amelyek természetes módon alacsony záródásban borítják a területet, ligetesek vagy erdő és sztyeppfoltok váltakozásával alakulnak ki, így különösen az erdőssztyepp erdők és a karsztbokor erdők;

13. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi megjelenése nem változik;

14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság jogosult szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő erdészeti szakszemélyzet;

15. kopár: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, termőhelyi adottságainál fogva záródott fás szárú- vagy lágy szárú növényzet fenntartására alkalmatlan terület;

16. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;

17. nyiladék: az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy a vonalas jellegű létesítmények fenntartását szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan terület;

18. önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során erdő jön létre;

19. sikeres első erdősítés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott csemeteszámot elérő élő facsemetéket tartalmazó erdősítés;

20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott klimatikus és termőhelyi viszonyok között természetes módon nem fordul elő;

21. tisztás: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, emberi tevékenység következtében kialakult vagy kialakított, faállománnyal nem borított terület, amelynek fenntartása közjóléti, természetvédelmi érdekeket, illetve a 68. § f)-h) pontja szerinti erdei haszonvételek gyakorlását szolgálja;

22. tűzpászta: az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, mesterségesen kialakított, fátlan terület;

23. újulat: az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;

24. vadföld: a vadászatra jogosult által gondozott olyan terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;

25. véghasználat: vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik.

Az erdő

6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő:

a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület;

b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek

ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;

bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;

c) az időlegesen igénybe vett erdő területe;

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve - legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással - az őshonos és az idegenhonos fajokat.

7. § (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:

a) természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról - illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról - jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;

b) természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;

c) származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20-50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van;

d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50-70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20-50% között van;

e) kultúrerdők: elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból álló erdők, ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;

f) faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval intenzíven kezelt erdő.

(2) A természetességi állapotot erdőrészletenként kell megállapítani.

(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.

(4) A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási tevékenység következtében

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul.

Az állami erdőkre vonatkozó szabályok

8. § (1) A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdő a kincstári vagyon részét képezi és forgalomképtelen.

(2) A gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam kizárólagos tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi és forgalomképtelen.

(3) Az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,

a) 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő,

b) 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,

állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú önkéntes földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.

(5) Az állam kizárólagos tulajdonában álló,

a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,

b) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület,

állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, elsődlegesen birtokösszevonási célú önkéntes földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges.

(7) Az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból csak abban az esetben kerülhet ki, ha nem szomszédos az állam kizárólagos tulajdonában álló erdővel.

(8) Az optimális állami birtokszerkezet kialakítása során végrehajtott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni.

9. § (1) Állami tulajdonú erdőt és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet csak vagyonkezelés formájában lehet hasznosításra átengedni.

(2) Állami tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy száz százalékos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti.

(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdés kivételével az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át.

(4) Honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdés szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet használatába adhatja.

10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a védelmi és közjóléti rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű állami tulajdonú erdő területének az e törvény hatálybalépését követő

a) első körzeti erdőtervezést követően legalább egyötöd részén,

b) második körzeti erdőtervezést követően legalább egynegyed részén,

c) harmadik körzeti erdőtervezést követően legalább egyharmad részén,

az erdőterv határozatban foglaltak szerint, folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat kell alkalmazni.

(2) A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás tilos.

(3) Az erdészeti hatóság kivételesen engedélyezheti a tarvágást a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben, ha

a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból vagy

b) a természetes újulat megőrzése érdekében

indokolt.

(4) Az állami tulajdonban lévő erdőre erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozóan, jogszabályban, vagy eredeti hatósági határozatban - természetvédelmi, vagy vízgazdálkodási indokból - jogszerűen elrendelt korlátozás kártalanítási igényt nem keletkeztet.

Szabad rendelkezésű erdő

11. § (1) Szabad rendelkezésű erdő:

a) az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdő, amennyiben e törvény hatálybalépése után nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült;

b) az e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő terület;

c) a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő nem védett természeti területen fekvő földrészleteken nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány;

d) a bányatelken lévő nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés;

e) a tulajdonos kérelme alapján - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetésre irányuló kérelmet is - nyilvántartásba vett, a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önerdősülés.

(2) Nem tekinthető szabad rendelkezésű erdőnek az erdő igénybevételének ellentételezéseként létesült csereerdősítés.

(3) A szabad rendelkezésű erdőre e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58-59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62-63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45-48. §), nyilvántartására [17. § (1)-(5) bekezdés, (8) bekezdés a) pont, (9) bekezdés, 18. § (1), (2) és (5) bekezdés, (6) bekezdés a)-c) pont] a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91-96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezi az Adattárban az (1) bekezdés alapján szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott erdő nem szabad rendelkezésű erdőként való nyilvántartását, az erdő átsorolását követően az erdőre e törvénynek a nem szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A fásítás

12. § (1) E törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló

a) egyes fa;

b) jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor);

c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport);

d) olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő).

(2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58-59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62-63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45-48. §), az erdő felújítására (51-52. §), a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91-96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület

13. § (1) E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület:

a) az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott

aa) tisztás,

ab) kopár,

ac) erdei farakodó és készletező hely,

ad) erdészeti létesítményhez tartozó terület,

ae) vadföld,

af) erdei vízfolyás, erdei tó,

ag) erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló terület,

ah) 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta;

b) erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 75 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt természetes erdei vízfolyás és erdei tó;

c) a cserjés;

d) az erdészeti kutatás céljából - nemzeti vagy közösségi támogatás igénybevételével - létesült és arra használt, erdőnek nem minősülő faállomány és annak területe.

(2) Az erdőnek az erdőgazdálkodó kérelmére

a) közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként,

b) erdei farakodóként és készletező helyként,

c) erdészeti létesítményhez tartozó területként,

d) 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként

fátlan állapotban tartását az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az erdészeti hatóság engedélyezi.

(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre a károsítók károkozása elleni védelemre (58-59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62-63. §), az erdészeti termékek szállítására (89. §) és az erdő látogatására (91-96. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

14. § Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben, illetőleg az Adattárban fel kell tüntetni.

Az erdészeti létesítmény

15. § (1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

a) erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút);

b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút);

c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény.

(2) Erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedélyezés során az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(4) Erdei épület, erdei vasút kivételével az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált erdészeti létesítmény megszüntetését az erdészeti hatóság elrendeli.

(5) Erdészeti magánút a közforgalom számára az erdőgazdálkodó egyetértésével és az erdészeti hatóság engedélyével nyitható meg.

Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása

16. § (1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani.

(2) A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé.

(3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének egységei.

(4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.

(5) Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.

(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely természetben összefüggő és a rajta található erdei életközösség, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői alapján egységesnek tekinthető.

(7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőterv készítése során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor kell kijelölni.

(8) Természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőt, amelyet közút, vasút, folyó vagy más, erdőnek nem minősülő terület nem szakít meg.

(9) Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.

(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet határától eltérő, természetben nem azonosítható erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti módon az erdőgazdálkodóval ismertetni.

Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása

17. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó.

(2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás az érintett erdő és az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.

(3) Az ellenkező bizonyításig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.

(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

(5) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

(6) A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha

a) a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy

b) az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak.

(7) Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk.

(8) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles

a) az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről gondoskodni,

b) az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni,

c) az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tenni.

(9) A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja felelős.

18. § (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában lévő erdő és erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület adatait az erdészeti hatóság - kérelemre - nyilvántartásba veszi.

(2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (6) bekezdés szerinti adat bejegyzésének (megváltoztatásának vagy törlésének) közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.

(3) Aki szerződés alapján erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára jogosult, köteles a használati jogot a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(4) Aki tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára jogosult, köteles a használati jogot - a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával az adott jogcím keletkezésétől számított 30 napon belül - az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(5) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.

(6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

ab) születési hely, idő,

ac) anyja neve,

ad) állandó lakhely,

ae) adóazonosító jel vagy adószám,

af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

ag) erdőgazdálkodói kód,

ah) levelezési cím;

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) képviselő neve,

bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,

be) adószám,

bf) a mezőgazdasági







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!