Bejelentés


FALEVELEK Falevelek árnyékában megpihenve, olvasd vándor üzenetemet!











Hírek
Mi lesz a fehér akáccal?

Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges

tovább >>


Ritka fák Dél-Kínában

A Kujcsou tartomány Csecsin településén felfedezett galambfák némelyike több mint 800 éves. (2009. október)

tovább >>


Erdőtörvény

Május 25-én megjelent a Magyar Közlönyben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény. A törvény 2009. július 10-én lép hatályba.

tovább >>


Támadnak a levéltetvek

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara előrejelzése (2009. 05.07.) Márciusban még úgy látszódott, hogy komoly hátrányban van a természet a szokásos fejlődéssel, aztán az átlagosnál melegebb április úgy felgyorsított mindent, növényfejlődést, virágzást, hogy már jó kéthetes előnyt szerzett a vegetációban. Közben az áprilisi csapadék igen elmaradt a szokásostól és a többszöri erős szeles időszak a meleggel párosulva szikkasztó hatású lett. Ma már csapadékhiány van országszerte, a helyi esők keveset tudtak pótolni, a beígért május eleji nagyobb csapadék is elmaradt, erősen látszik a határ egyenetlen fejlődésén. Az előbbiekben vázolt helyzet, nem indított el gombás fertőzéseket, de nagyon kedvez a párás meleg a levéltetveknek, szinte minden faja megjelent, szokatlanul korán és nagy számban rajzanak. A későbbiekben a száraz idő jellegzetes kártevői és a lisztharmatok erősödése várható.

Sas-hegy

2009-ben február 28-án nyit a sas-hegyi látogatóközpont Budapesten. Akik visszatérő vendégek a Sas-hegyen, azok tudják, hogy az egyik legszebb időszak a márciusi kökörcsin-virágzás. Bár most még hótakaró borít mindent, reméljük, hogy már nem kell sokáig várnunk. A tanösvény és a kiállítás mindenesetre megnyílik február 28-án, szombaton. A nyitva tartás változatlan: kedd-szombat-vasárnap 10.00-18.00 óra. A hegyre akkor is érdemes ellátogatni, ha kitart addig a tél, hiszen a Sas-hegy ilyenkor is gyönyörű!




Mi lesz a fehér akác sorsa?

Az akácért lobbizik Brüsszelben az agrártárca


Brüsszel, 2014. március 10., hétfő (MTI)


Levelet írt a múlt hét végén Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter annak érdekében, hogy az akácméz alapjául szolgáló fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza.


 


A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A bizottság ötven fajt akart tiltólistára tenni, ám az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló tanács eltörölte ezt a plafont, akárhány behurcolt faj bekerülhet a jegyzékbe, amelyhez a brüsszeli testület adhat hozzá újabb és újabb növény- és állatfajokat.


A fehér akác Észak-Amerikában őshonos, onnan került Európába a XVII. században, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötése érdekében.


Levelében Fazekas Sándor tudatja a biztossal, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatja a javaslat céljait. Emellett a miniszter azt is kifejti, hogy Magyarországon az akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, és az ország számára a mézipar kiemelt fontosságúnak számít.


A miniszter levelében ismerteti, hogy Magyarország különböző részein más és más szabályok vonatkoznak a fehér akácra, van, ahol telepítése támogatott, van, ahol tilos ültetni, ahol nem kívánatos, ott pedig az állam az akác irtását támogatja.


"Egyértelmű törekvésünk, hogy a fehér akác ne kerülhessen az uniós tiltó jegyzékbe" - teszi világossá levelében Fazekas Sándor.


A bizottság által tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben. Magyarország a többi között azzal érvel, hogy az akác évszázadokkal ezelőtt került Európába, így behurcolását már nem lehet megakadályozni. A bizottság egyelőre csak szóban tett ígéretet arra, hogy nem fogja rátenni a tiltólistára azokat a fajokat, amelyek gazdasági szempontból fontosak vagy termesztésük szigorúan ellenőrzött. Diplomaták szerint ha az akác felkerül a listára, nem kell azonnal elkezdeni irtani, ám a termesztéshez, megújításhoz szükséges dolgok kereskedelmének és a telepítés támogatásának teljes tiltása beindíthatja az akácállomány spontán, természetes pusztulását.


A European Voice a múlt héten írt arról, hogy nem Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely biztosítani szeretné, hogy egy-egy nem őshonos, behurcolt, adott esetben az európai élővilágra fenyegetést jelentő faj ne kerüljön rá az uniós tiltólistára. Dánia a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc esetében szeretné elérni ezt, a britek pedig a vízi jácintot szeretnék megmenteni a tiltólistától.


Az MTI Janez Potocnik hivatalát is megkereste az ügyben, de egyelőre nem adtak tájékoztatást arról, hogy változott-e a brüsszeli testület álláspontja a fehér akác ügyében, lesz-e garancia arra, hogy az akácméz alapanyagát adó fafajta nem kerül az uniós tiltólistára.


 


~~~


 


 


Az MTA állásfoglalása


 


"az akác teljes kiirtása az országból nem kívánatos és nem is lehetséges"


 


Budapest, 2014. február 27., csütörtök (MTI)


Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges - fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, amely az elmúlt hetekben az akác megítélése körül kialakult vitához kapcsolódóan közölt állásfoglalást.


 


Mint az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben írják, az akácra vonatkozó természetvédelmi problémák három pontban foglalhatók össze.


Spontán terjedése veszélyezteti a természetes fafajú erdőket, valamint gyepterületeket, köztük a kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, hungarikum élőhelyeket. A faj mind gyökérről, mind tuskóról kiválóan sarjad, magja mintegy ötven évig megőrzi a talajban csírázóképességét, ezért ahol megtelepedett, onnan gyakorlatilag kiirthatatlan.


Az akác nagymértékben átalakítja területén a termőhelyet, csökkenti az élővilág változatosságát. Megnöveli a talaj nitrogéntartalmát, ami hosszú távon a bomlási folyamatok növekedését, a szénmérleg megváltozását is eredményezi. A levelének bomlása során felszabaduló anyagok megakadályozzák a természetes erdei aljnövényzet kialakulását. Az akácállományok szerkezete a hasonló korú őshonos fafajú erdőkénél egyszerűbb. A táplálékforrást biztosító növények szegénysége és a faállomány egysíkúsága általában jelentősen csökkenti az erdei állatvilág sokféleségét az őshonos fafajú erdőkhöz képest.


Harmadik pontként emlékeztetnek arra, hogy az ezredfordulón végrehajtott és az ország természetes növényzeti örökségét feltáró MÉTA program felmérése kimutatta: megdöbbentő mértékű az akác spontán inváziós megjelenése a hazai természetes élőhelyeken. A magyarországi természetközeli területek mintegy 200 ezer hektárját veszélyezteti az akác megjelenése és inváziója.


A Kárpát-medencét egyedi élővilága miatt külön Pannon életföldrajzi régióként határozta meg az Európai Unió. Az Észak-Amerikából származó idegenhonos akác jelenleg a magyarországi erdőterület 24 százalékát (463 ezer hektár) foglalja el. A faj a 19. század végén terjedt el, elsősorban az alföldfásítási program révén, azóta területe folyamatosan növekedett.


Mindezen okok miatt az akác terjedése és élőhely-átalakító hatása veszélyezteti a természetes életközösségek fennmaradását, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges - húzta alá a közlemény.


Azokon a területeken, amelyek elsődleges rendeltetése a magyar természetvédelmi értékek megőrzése - védett területek, Natura 2000 hálózat területei - az akác visszaszorítandó. Ez részben az őshonos fafajú erdőkben és gyepterületeken spontán megjelenő akác visszaszorítását, részben az ilyen területeken álló akácosok fokozatos átalakítását jelenti őshonos fajokból álló erdőkké.


Az Európai Bizottság a múlt év végén terjesztette elő az új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az úgynevezett idegenhonos özönfajok - inváziós fajok - betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében. A Magyarországon idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja ugyanakkor a faj hungarikummá nyilvánítása, és hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.


 


~~~


 


Idézet Berhardt Béla 2005-ben Pdf-dokumentum formájában megjelent munkájából:


 


"Erdészeink e fafajt nem csak magról szaporítják, hanem a gyökerek sarjaztatásával is. Kertészeti célokra elsősorban a koronába oltott, gömbkoronát fejlesztő „Umraculifera” fajtáját szaporítják, mely kiválóan alkalmas szűk útszakaszok fásítására. Karcsúoszlopos koronájú fajtáját ritkán szaporítják.



Felhasználása: Erdészeink egyik legszélesebb körben telepített fafaja a mai időkben is. Fája jól tűri a kedvezőtlen környezeti körülményeket, ezért köztéri fabútorokat, játszóeszközöket, kerítés-oszlopokat gyártanak belőle.



A természetvédők a trópusi keményfák helyettesítő alapanyagát látják benne.



 


 


Alföldi homokfásításnál a homok megkötésére a mai időkben is sokfelé telepítik. Kiváló tűzifa, és az egyik legjobb mézelő növény."


~~~


 


Az akácot például szeretik Magyarországon, pedig az ilyen erdőkből eltűnik az őshonos állatvilág:


 


"Nagyon kétarcú fafajról van szó. Tény, hogy nagyon jól hasznosítható, tartós és rugalmas a fája, nyersen is jó tűzifának, kitűnő mézet ad" - mondta Gálhidy László ökológus, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője az [origo]-nak.


 


"Sok településen ragaszkodnak hozzá, hungarikumnak tekintik, pedig az USA délkeleti részéről származik. A futóhomok megkötésére hozták be, 1865-1895 között telepítették tömegesen először. Magánerdőként is előszeretettel telepítik, mert gyorsan nő. Ez aztán oda vezetett, hogy Európa egész területén összesen nincs annyi fehér akác, mint nálunk. Körülbelül 400 ezer hektárról van szó, ami az összes hazai erdő és ültetvény területének 23 százaléka" - mondta az ökológus. Az akácerdőből kiszorul az őshonos erdei élővilág, ezért természetvédelmi területeken nem is telepítik. Az akácosok eltávolítása ráadásul költség- és időigényes.


 


A rendeletmódosítás az önkormányzatok kezét is megköti faültetési ügyekben. Az új előírás szerint a fasorok hiányait csak a "a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával" lehet megszüntetni. Ez a gyakorlatban azért hasznos Gálhidy László szerint, mert így tilos lesz egy hársfasor helyébe akácot telepíteni például azon az alapon, hogy gyorsan nő, és jó lesz méhlegelőnek is.


(Részlet az origo.hu 2012. július 2-i cikkéből)


 



 


 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!