Akác (Robinia pseudoacacia) Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetségcsoport: Robinieae
Nemzetség: Akác (Robinia)
Faj: R. pseudoacacia
Magasság: 25 m-ig
Alak: Elliptikustól a szabálytalanul szétterülőig
Kéreg: Vastag, szürkésbarna, mélyen barázdás
Levél: Páratlanul szárnyasan összetett, ősszel lehulló
Virág: Pillangós, csüngő fürtben
Termés: Lapos, feketésbarna hüvely
Hazánkban élő fajai:
Japánakác (Sophora japonica). Hatalmas koronájú, nálunk sok van belőle.
Selyemakác (Albizzia julibrissin). Trópusi fa, nálunk is terjed.
Koronaakác (Gleditsia triacanthos). Lepényfa, a törzse is tüskés.
Lilaakác (Wistaria sinensis). Kúszó cserje, főleg házaknál.
Gyalogakác (Amorpha fruticosa). Erdőszegélynek ültetik.
Rózsás akác (Robinia hispida). Rózsaszín, illat nélküli virágú.
Szurkos akác (Robinia viscosa). Rózsaszín virág, ragadós hajtás.
Fehér akác
"A fehér akácot sokan vélték magyar növénynek, hiszen a XIX. századi magyar tanyavilág jellegzetessége az akácos udvar, az akácfákkal körülvett porta volt. Pedig ez a pillangós virágú, édes illatú, igen jól mézelő észak-amerikai növény csak a XVIII. század elején honosodott meg nálunk.
A XIX. században már kb. 16 %-át alkotta az összes erdőterületeinknek.
Néhány évtizede visszaszorítják, mert a talajt nagyon kiéli, és így ahol egyszer akácos volt, ott már igen nehéz vagy sikertelen a nemes hazai fafajokkal, pl. a tölggyel való fásítás. Az akác azonban igen jól érzi magát nálunk. Olyannyira meghonosodott, hogy szerte az országban magától is terjed, felújul.
Tudományos nemzetségnevét (Robinia) Jean Robinról, IV. Henrik, majd XIII. Lajos francia királyok kertészéről kapta. Linné nevezte így el, mert Jean Robin ültette Európában az első akácot 1600 körül. Fajneve is figyelemre méltó (pseudo-acacia=álakácia), mert világosan kifejezi, hogy nem tévesztendő össze – ahogy ez gyakran megtörténik – az igazi akáciával."
(Kertészeti Lexikon); Mit susog a fehér akác?
Mi lesz a fehér akáccal?
Wistaria (Wisteria) sinensis (lila akác, kékakác)
"Japánban májusban nyílik a ’fuzsi’, a nálunk kék akác néven ismert kúszónövénynek gyönyörű fürtös virága. Róla nevezte el Nippon fia legszebb hegyét, a Fuzsi-jamát és a legelőkelőbb család a Fuzsi-wara, azaz kékakácföldi nevet viseli.
Japánban minden lugast ezzel a növénnyel futtatnak be, hogy a lugasok belsejében gyönyörködjenek a lecsüngő virágfürtök pompájában és édes illatukban.
A japán, illetve a kínai és az észak-amerikai rokonnövények elnevezése körül sokat vitáztak a botanikusok. A növény alapos megvizsgálása után Alphonse De Candolle, a genfi egyetem botanikai tanára döntötte el végérvényesen a vitát, s így a japán ’fuzsi’ és az észak-amerikai kúszónövény helyes tudományos neve Wistaria lett.
A magyar akácméz világszerte elismert. Egész Európában Magyarországon volt a legkiterjedtebb akácfaállomány. Míg hazájában, Észak-Amerikában ritkás ligetekben fordul elő, nálunk összefüggő erdőségeket alkot. Egyes vidékeinken második hazájára talált, amit mutat feltűnő vitalitása, és az, hogy számos változatot hozott létre viszonylag rövid idő alatt. Valamennyi akácméz a lépes mézek alapja és ugyancsak az adja hozzá a töltőmézet. A jövőben a rózsaszín-akác tudatos elterjesztésével tovább fokozható a magyar akácméz-export.
